|
A csoport további működéséhez vezetőt keres.
***
Közérdekű környezetvédelmi hírek - 2012. február
Ebadó - és ami még változott az állatvédelmi törvényben
A legnagyobb visszhangot nyilván a köznyelven csak ebadónak nevezett hozzájárulási forma váltotta ki, pedig még nagyon sok fontos és fajsúlyos kérdés változott. A NOÉ Állatotthon utánajárt és pontosított néhány részletet a témában. A hozzájárulás maximális összege 6.000 Ft évente (veszélyes eb esetében 20.000Ft), minimális mértéke pedig 3.000 Ft. Ezen összeg 50%-át a kiszabó önkormányzatok a törvény szerint kötelesek az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani. A fennmaradó bevételt szabadon átcsoportosíthatják.
Sokan foglalkoztak már a kivételekkel is, de néhány fontos dologra itt is érdemes kitérni. Biztosan nem kell hozzájárulást fizetni a mentő-, jelző-, vakvezető, segítő és terápiás kutyák, a rendőr és egyéb közfeladatot ellátó ebek után. A menhelyről, ebrendészeti telepről, állatvédőktől írásos szerződéssel örökbefogadott kutyák gazdáinak se kell fizetniük, illetve azoknak a felelős gazdiknak, akiknek kutyájuk ivartalanítva van. a magyar fajták után sem kell fizetni, HA (és ezt nem szokták kiemelni) rendelkeznek törzskönyvvel. Sokan nem tudják, de az állatvédő szervezetek eddig sem kaptak egyetlen fillér állami vagy önkormányzati támogatást. Tehát a fennmaradáshoz marad az évről évre egyre kevesebb személyi jövedelemadó 1% felajánlásának összege, illetve a gazdasági helyzet miatt szintén jelentősen csökkenő adományok. Fontos és alapvető változás történt az ebek veszélyessé nyilvánításában Az eddigi fajtához kötött rendelkezéssel szemben, most teljesen egyedi elbírálással történik majd az elbírálás. A NOÉ Állatotthon Alapítvány munkatársai szerint ez mindenképpen igazságosabb és egy jól működő rendszer esetében hasznosabb megközelítése a problémának. A jövőben a helyileg illetékes jegyző kérésére az állatvédelmi hatóság által kirendelt szakértő fog dönteni egy-egy kutya veszélyessé nyilvánításáról.
Nagyon fontos pont került bele a törvénybe, mely szerint állat életét kioltani elfogadható ok, vagy indok nélkül nem szabad. Ezek például a következők lehetnek: élelmezési cél (az e célból tenyésztett fajoknál), állományszabályozás, egészségügyi vagy járvány védelmi célok, kártevőirtás, veszélyes állat vagy helyzet. De semmiképpen sem lehet indok a jövőben, ha valaki megunta állatát, vagy az elhelyezését másként nem tudja megoldani. Tehát január elsejétől elvileg az állatorvosoknak nem végezhetnek indokolatlan altatást állatokon. Mostantól tilos továbbá esztétikai szempontok alapján csonkítani az állatokat, melynek a legelterjedtebb formája a kutyák esetében a fül és a farok kurtítás volt. Egy szintén nagyon fontos újdonság, hogy az állatok egyedi megjelölésénél a legkisebb szenvedéssel és fájdalommal járó eljárást kell alkalmazni. Vagyis a kutyák esetében tilos a hatalmas fájdalommal járó tetoválás és például a lovaknál a középkori kínzásnak is beillő sütés alkalmazása, helyette a gyors és fájdalommentes beavatkozással járó mikrochipes azonosítást lehet használni. Összefoglalva az Állatvédelmi törvény most életbe lépett módosításai közül jó néhány igen hasznos és évek óta váratott magára, de mivel hiányoznak a végrehajtásához szükséges feltételek és rendeletek, félő, hogy üres betűk maradnak. A NOÉ Állatotthon munkatársai minden érdeklődőnek készséggel adnak felvilágosítást a törvénymódosítás általuk ismert gyakorlati oldaláról.
Mi akadt a horgomra?
Aki nem tudja, annak segít a Magyar Haltani Társaság, amely honlapján Mit fogtam? címmel új rovatot indított a horgászok fajismeretének bővítésére.
Aligha van olyan horgász, aki föl ne tette volna már magának a címbeli kérdést, amikor ismeretlen halat látott ficánkolni a zsinórja végén. Ritkán akad ilyenkor tapasztalt társ, aki választ tud adni, és a magánykedvelők többsége se szakkönyvvel a zsebében indul horgászni. A hal megtartása és elvitele meg túl nagy kockázat, hiszen védett vagy pláne fokozottan védett faj esetén igen súlyos következményekkel járhat. Így hát a zsákmány némi tanácstalanság után többnyire azonosítás nélkül kerül vissza a vízbe.
A digitális technika elterjedésével azonban új lehetőség nyílt. A fogott halról képek készíthetők, amelyek otthon összehasonlíthatók a szakkönyvek ábráival, leírásaival, vagy kikérhető róluk a nagyobb halismerettel rendelkező horgásztársak véleménye. Ám ha így se születne megnyugtató eredmény, 2012 januárjától egy további lehetőség is rendelkezésére áll az érdeklődőknek. A Magyar Haltani Társaság honlapján ugyanis új rovat indult, amelynek éppen az a célja, hogy ilyen esetekben segítsen. Ezen az oldalon található egy e-mail cím, amelyre a halfotók és a fogási adatok beküldhetők. A társaság szakemberei ugyancsak e-mailben válaszolnak a levelekre, a közérdeklődésre számot tartó témák azonban – a beküldő monogramjával vagy nélküle – a honlapra is fölkerülnek
Ez év elejétől kötelező elkészíttetni az energiatanúsítványt, minden 50 négyzetméternél nagyobb lakás adásvétele, illetve egy évnél hosszabb idejű bérbeadása előtt
A Magyar Mérnöki Kamaránál eddig 1.172 arra jogosított szakértő regisztráltatta magát energiatanúsítvány készítésére. Az energiatanúsítvány célja az, hogy a lakás energiafogyasztásának megismerésével is olyan beavatkozásra késztesse az állam a tulajdonosokat, amely csökkenti az energia felhasználását. Európában a teljes elfogyasztott energia 40 százaléka jut az épületekre, így az itt elért csökkenés érezhetően kihat a térség energiamérlegére.
Az energiatanúsítvány lényege: felmérés után kiszámolja a szakértő, hogy négyzetméterenként és évente mennyi energiát fogyaszt a lakás fűtésre. A fajlagos fogyasztás - akár a háztartási gépeknél - egy A+-tól I-ig tartó jelet kap. Az alap a C-kategória, új lakás nem kaphat építési engedélyt, ha nem felel meg ennek a követelménynek. Az MTI által megkérdezett szakértő ezt évi 160 kilowattórában határozta meg, egy négyzetméterre vetítve. Ehhez képest az A+ kategória 55 százalékon, azaz 88 kilowattórán áll.
Több európai országban az alap, tehát a C-kategória mindössze 50 kilowattóra. A magyar átlagos lakás F-kategóriás, vagyis az éves fajlagos fogyasztása 240-300 kilowattóra négyzetméterenként.
Magyarországon jelenleg mintegy 4 millió lakás található, ezek kétharmada családi ház, amely azért rossz arány, mivel - a nagy hűlő felület miatt - az ilyen lakások fogyasztják a legtöbb energiát. Becslések szerint a lakások 24 százalékában vannak korszerű nyílászárók, de a fűtését csak 16 százalékuknak újították fel.
A kormány januártól hatályos lakásépítési - szocpol - támogatásról szóló rendelete is tartalmaz szabályokat az épületek energiafogyasztására. A vásárolni kívánt új lakás négyzetméterenkénti ára nem haladhatja meg a 300 ezer forintot, de alacsony fogyasztású lakás esetén elérheti a 350 ezer forintot. Alacsony fogyasztású az a lakás, amely legfeljebb 25 kilowattórát fogyaszt négyzetméterenként és évente. A rendelet a gyermekek számától és a lakás alapterületétől függően határozza meg a szocpol összegét. Az A-kategóriás lakásnál ez a támogatás 1,1, az A+ kategóriásnál 1,2, míg az alacsony energiafogyasztásúnál 1,3 szorzóval emelkedik.
Vándor Éva
* * *
A Környezetvédelem rövid hírei
2011. november 15-i csoporttalálkozónkon Pesti László tagtársunk ismertette a X. kerültben, Kőbányán található, 1902 óta működő, Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola növényállományát. Pesti László két éve végzi ezt a felmérő munkát, Hajnal Sándor tanár úr közreműködésével. Az elkészült dokumentum egy példányát, helyszínrajzzal együtt, a Környezetvédelmi csoportnak ajándékozta. Ez a munka a BVE központjában megtekinthető.
Ki is volt Magyar Gyula? (1884.ápr. 24. – 1945.ápr. 29.)
Kertész, növénynemesítő, tanulmányait a Kertészeti Tanintézetben végezte 1900 – 1903 között. Külföldi tanulmányútja után a hazai gyümölcstermesztés és kertészeti nemesítés fellendítésén fáradozott. Új gyümölcsfajtákat, konyhakerti és dísznövényeket nemesített.
1924-től haláláig a Kertészeti Tanintézet előadója volt. Jelentős szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Új nemesítései közt említhető az illatos kúszólonc (Lonicera Tellmanniana), a kései bronzos Elberta és a Magyar arany duránci őszibarack, a Diósdi félpapírhéjú mandula, a Jász kincs sárgadinnye, a Turul paradicsom. A dísznövények közül rózsákkal, évelőkkel, az üvegháziak közül az Orchidea-, Billbergia-, Bromelia-, ciklámen- és muskátlifajok nemesítésével foglalkozott.
2011.október 20-án a Zöld Régiók Hálózata , a Közép-magyarországi Zöld Kör és a Magyar Természetvédők Szövetsége konferenciát rendezett az „Önkormányzatiság, területfejlesztés, kohéziós politika” címmel. A konferenciáján bemutatott előadások elérhetők a következő honlapon: http://www.zoldregiokhalozata.hu/event_view.php?id=38
Az Év Természetfotósa
A naturArt - Magyar Természetfotósok Szövetsége tizenkilencedik alkalommal írta ki Magyarország és egyben a régió legjelentősebb természetfotós pályázatát.
Az „Év Természetfotósa 2011” címet kiemelkedő kollekcióval Haarberg Orsolya nyerte, aki - a zsűri döntése alapján - egyben szerzője Az Év Természetfotója címet kiérdemlő fotónak is, amely az izlandi Hverfell krátert ábrázolja. A Norvégiában élő Haarberg Orsolya már 2009-ben is kiérdemelte ezt a két díjat.
Az „ Év Ifjú Természetfotósa” címet 2011-ben Vadász Anna, 1994-ben született szegedi diák kapta, aki egyben az ifjú kategória győztese is. A legjobb búvárfotós elismerést Selmeczi Dániel érdemelte ki, aki egy ponttal előzte meg Somodi Ferencet a legjobb víz alatti fotókollekciók versenyében.
Klímaváltozás
A világ a visszafordíthatatlan klímaváltozás felé halad, és elveszti az esélyt, hogy korlátozni tudja a globális felmelegedést, ha a következő öt évben nem tesz bátor lépéseket - figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). A kibocsátás visszafogásából a fejlődő országoknak is ki kell venniük a részüket - hangsúlyozza a jelentés. Kína például már most is a világ legjelentősebb üvegházhatású gáz kibocsátója, s 2035-re valószínűleg meg fogja előzni az Európai Uniót. Ennek ellenére a kínai vezetés eddig elhárította a felelősséget, mondván, hogy az egy főre jutó kibocsátása jóval alacsonyabb, mint a fejlett országokban. Az IEA adatai szerint négy év múlva ez már nem lesz igaz. A vészjósló adatok ellenére a kormányok folyamatosan elnyújtják az 1997-ben aláírt és 2012-ig érvényes, klímavédelmet célzó Kiotói Egyezmény újratárgyalását, amely az egyetlen kötelező érvényű nemzetközi megállapodás a szén-dioxid-kibocsátási szintekről. Egyre több állam - köztük Nagy-Britannia, Oroszország és Japán - azonban szeretné 2018-2020-ig eltolni az új egyezmény megkötését, arra hivatkozva, hogy előbb az úgynevezett Basic országoknak (Kína, Egyesült Államok, Dél-Afrika, India, Kína, Brazília) kell egymással dűlőre jutni a kérdésben.
Magyaroké a Green Oscar
A feltalálók világszervezete (IFIA) Nürnbergben a világ egyik legjelentősebb innovációs kiállítása (IENA) keretében megrendezte a "Zöld Találmányok Nemzetközi Versenyét". A több mint harminc országból bemutatott hétszázötven új műszaki alkotás közül Vedres András IFIA elnök vezette nemzetközi bíráló bizottság hatvan találmányt jutatott a döntőbe. A fődíjat, a "Green Oscart", magyar alkotópáros, Raisz Iván és Barta István nyerte el. A győztes találmányuk, metanol előállítása kommunális hulladékból 2008-ban Magyarországon az "Év találmánya" címet kapta meg. Azóta a hasznosítás sikeresen folyik. Az eredmények meggyőzőek, egy tonna városi szemétből 300 kilogramm metanolt tudnak előállítani, miközben széndioxid gáz kibocsátás nincs.
A „Biodiverzitás Fővárosa 2011” címet az idén Szentes városa nyerte el.
Az uniós tagállamok környezetvédelmi és területfejlesztési szervezetei második alkalommal hirdették meg a biodiverzitás fővárosa versenyt Magyarországon kívül Franciaországban, Németországban, Szlovákiában és Spanyolországban. A megmérettetésre olyan települések nevezhettek, amelyek a legtöbbet tették a biológiai sokféleség megőrzése és védelme érdekében. Négy kategóriában összesen 50 település nevezett, az ünnepélyes díjátadónak a tavalyi győztes, Tata város önkormányzata adott otthont. A természetvédelem területén elért kiemelkedő tevékenységéért különdíjban részesült Budaörs.
Vándor Éva
November 15-én, kedden 16 órakor Pesti László ismerteti a kőbányai Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola növény-állományát egyesületünk székhelyén.
* * *
A környezetvédelem rövid hírei
Átalakulhat a budapesti szelektív hulladékgyűjtés
Egész Budapesten úgynevezett házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszert alakítana ki a főváros; az erről szóló uniós projekt benyújtásáról 27 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett döntött a Fővárosi Közgyűlés. Ennek lényege, hogy társasházanként külön gyűjtik az egyes hulladéktípusokat, a papírt, műanyagot és fémet, és ezeket így is szállítják el. Ezt szeretnék kiterjeszteni az egész fővárosra, 2011 és 2013 között 15 milliárd forint uniós támogatásból valósítanák meg. Ahol probléma az, hogy több kukát kellene kihelyezni, ott megmarad a szigetes rendszer. A nagyjából 1000 hulladékgyűjtő sziget száma viszont csökken, és az igényekhez alakítva más helyekre költözik. 2016-ig, illetve 2020-ig több, a hulladék feldolgozására, újrahasznosítására vonatkozó uniós irányelvet kell teljesítenie a fővárosnak, és ezt csak úgy tudja megtenni, ha időben elkezdi a szelektív gyűjtést. Az uniós pályázaton a fővárosi önkormányzat a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. bevonásával indul.
BuBi rendszer
Aláírta a budapesti biciklis (BuBi) közösségi közlekedési rendszer uniós támogatási szerződését Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, György István főpolgármester-helyettes és Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója. 2012 közepén indulhat a kivitelezés és 2013 első negyedévében várható a rendszer átadása. Budapest 12 négyzetkilométeres területén 9 kerületben (I., II., V., VI., VII., VIII., IX., XI., XIII.) lesz elérhető a BuBi rendszer, összesen 74 gyűjtőállomást telepítenek, amelyek 1500 kerékpár tárolására alkalmasak, és beszereznek ezer kerékpárt. Az összköltség 1,1 milliárd forint, amelyből 900 millió az uniós támogatás összege. A kerékpárokat előzetes regisztráció után bárki igénybe veheti majd, akár egy bankkártya használatával is, az első 30 percben a bicikli használata ingyenes lesz.
Új napenergia-pályázatok
Közel hárommilliárd forintos kerettel október végétől nyújthatók be a napkollektorok telepítésének támogatását célzó pályázatok. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2,97 milliárd forint keretösszegben írt ki pályázatot az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszerek beszerzésére, és telepítésére. A melegvíz előállítására, fűtésre, illetve ezen célok kombinált, esetleg egyéb hőigények kielégítésére is szolgáló, többcélú napkollektoros rendszerek beszerzésére és telepítésére magánszemélyek és maximum 12 lakásos társasházak nyújthatnak majd be pályázatot. A felhívás szerint a pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezheti, de lakásonként legfeljebb 800 ezer forint támogatás nyerhető el. A támogatás minden esetben vissza nem térítendő, utófinanszírozású, a pályázatokat október 25-e és december 31-e között, illetve a keret kimerüléséig lehet benyújtani. A pályázati felhívás, a pályázati útmutató, illetve mellékletei és egyéb kapcsolódó információk a zbr.kormany.hu oldalon érhetők el.
Már a jövőnket fogyasztjuk
Az ökológiai lábnyom módszertanának megalkotója a Global Footprint Network (GFN), számításai alapján, elfogyasztva az erre az évre jutó hozamot, szeptember 27-étől kezdve az emberiség már a Föld természeti tartalékait éli fel. Az ökológia lábnyom az emberiség erőforrás igénye területben kifejezve. Termékeny földterületben és vízfelületben kifejezve mutatja meg az elfogyasztott természeti források és termelt hulladék környezetre gyakorolt hatását. Megmutatja a jelenlegi életvitelünk természetre gyakorolt hatását. A globális (világátlag termékenységű) hektárban (gha) kifejezett számérték alkalmas arra, hogy a rendelkezésre álló természeti forrásokkal – biokapacitás – összehasonlítsuk az eredményt. A számítások kimutatták, hogy 2011-ben alig 9 hónap alatt kifosztottuk az idén rendelkezésünkre álló természeti éléskamrát. Az év hátralévő részében ökológiai deficitben lesz az emberiség, ami a tartalékok kimerítésében nyilvánul meg. Jelenleg az ökológiai mérleg hiányt mutat. Az ökológiai lábnyomunk nagyobb, mint a biokapacitás, így minden évben még december 31. előtt elfogynak az arra az évre jutó erőforrások (természeti hozam) és innentől fogva a tartalékokat emésztjük föl. Azt a napot nevezzük a túllövés napjának, amikor feléltük az arra az évre jutó természeti hozamot. Ez a nap 2011-ben szeptember 27-e volt.
Margit-szigeti öko-játszótér
A játszótér a Margit-sziget északi részén, az Árpád híd tövében épült egy régi, elbontott játszótér helyén. A tervezett játszótér az első ütemét jelenti egy nagyobb, összetettebb játszótérnek. A főváros a területen egy különleges, ökologikus gondolkozású játszóteret kíván létrehozni. Az ökologikus játszótér kialakítása az alapgondolatot, vagyis a környezettudatos életmódot tükrözi, de figyelembe veszi a fenntartási és játszótér használhatóságának igényeit is, illetve azt, hogy a játszótér a főváros egyik legintenzívebben használt parkjában épül, várhatóan nagy igénybevételre méretezve. Az ökologikus játszóterek egyik fontos jellemzői az oktató, nevelő szándékú játékok, berendezési tárgyak. A környezettudatos városi életformához illő figyelemfelkeltő és a városi zöldfelületek fontosságát hangsúlyozó információs és oktatótáblák szorosan kapcsolódnak a játszótérre kihelyezett játékokhoz. A játszótér az oktató jelleg mellett az anyaghasználatától válik ökologikussá.
Vándor Éva
Mindazok kedvéért, akik nem tudtak részt venni kihelyezett csoporttalálkozónkon, küldjük a helyszíni bejárás alkalmával bemutatott projekt részleteit:
A Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának 2011. évi pályázati kiírása lehetővé teszi Budapest általános környezetvédelmi problémáinak megoldásán belül:
· a fővárosi zöldfelületek létrehozásával, megújításával, gondozásával kapcsolatos programok támogatását
· az avar és kerti zöld hulladék komposztálás elősegítését célzó programok támogatását
· helyi védett természeti értékek megőrzését, eredeti, természetes állapotuk helyreállítását, valamint bemutatását segítő programok, akciók továbbá a helyi védett természeti értékek fizikai védelmét szolgáló létesítmények kialakításának, illetve a meglévő kapcsolódó létesítmények karbantartásának és felújításának támogatását.
A Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának pályázatához a MÁV Telep Baráti Köre (BVE XV. ker. Városvédő csoport) pályázatot adott le.
(Központi érkeztetőkönyv /FPH-kozp/ 2011
Érkeztetőszám: 165693
Átvétel időpontja 2011-09-08. 15:21:37
Ügyfél: MÁV Telep Baráti Köre KHE
Címzett: Városüzemeltetési Főosztály)
Pályázat címe:
Kísérleti Zöld Fal létrehozása az M3 bekötő szakaszának egy MÁV Telepi részén. (OMV kút – Szent Korona úti felüljáró közötti rész, Régi MÁV Telep, kb. 140 méter)
A kihelyezett csoportértekezlet célja a Környezetvédelmi Csoportnak és a Tisztelt Érdeklődőknek a helyszínt megmutatni, és a leadott pályázatot ismertetni.
A kihelyezett csoport értekezlet témafelelőse és előadója a MÁV Telep Baráti Köre Közhasznú Egyesület elnöke Arlett Annamária.
Az alábbiakban tesszük közzé az ehhez kapcsolódó 2011. október 11. Környezetvédelmi csoport értekezlet írásos anyagát.
A projekt bemutatása:
Budapest egyre növekvő forgalmának fekélyes pontjai – és ezzel a légszennyezettség, zaj és környezeti ártalmak halmozottan jelentkező máig kezeletlen kérdései – a Fővárosból az autópályák eléréséhez szükséges ki- és bevezető bekötő szakaszok. A világ és Európa számos nagyvárosában ezt a kérdést zöld falak létrehozásával orvosolták, és igyekeznek mind a mai napig megoldani. A projekt címében szereplő rövid kb. 140 méter szakasz is a fentiekben említett helyen fekszik, és sok olyan elemmel rendelkezik, mely mintául szolgálhat a későbbiekben további zöld falak létrehozásánál. Nem egyedi ugyan, hogy az egykori úthálózat fejlesztések nem vették figyelembe a halmozottan jelentkező környezeti károkat, de a javasolt terület egészen brutálisan demonstrálja a fenntarthatatlanságot! A „zajvédő fal” elhelyezését a Fővárosi Védelem alatt álló „Régi MÁV Telep” terület határán fotóval illusztráljuk. E rövid, kb. 140 m. hosszú szakasz három egymástól jól elkülöníthető részből – annak minden problematikájával - áll. A projekt pénzügyi segítségével megvalósítható megoldásaink így e három különböző problémát vették górcső alá, keresve a válaszokat.
1./ az OMV kút és a magánkertek közötti rész jelentősen eliszaposodik, nagyobb esőzést követően víz alatt áll. Itt az autópályák mentén alkalmazott „vízszívó”, alacsonyra növő növények, melyek szükség esetén a szárazságot is tűrik telepítése az ésszerű. A legmegfelelőbb növényegyedek kiválasztásánál figyelembe vesszük és kérjük mind a Főváros, mind a XV. kerület Tájépítő Mérnökeinek segítségét. Elképzelhető esővízgyűjtő ciszterna beiktatása is.
2./ A zajvédő fal és a magánterületeket határoló kerítés között a Főváros kezelésében (?) álló szűk kis ösvény található. Némi leleményességgel, a lakosság és tulajdonosi közösség bevonásával, neves kertész szakemberek tapasztalatainak felhasználásával úgynevezett három lépcsős zöld sáv telepítésével a terület élhetőbbé varázsolható. Kapaszkodó drótháló segítségével - ritmikus váltakozással - borostyánféléket, kapaszkodó kecskerágó féléket futtathatunk a falra. A javasolt növények mind a szárazságot, mind a meleget, hideget jól tűrik, leveleik télen is lélegeznek, gyökérzónájuk nem igényel különösebb előkészítést, a jól ismert talajtakarásos módszerrel, valamint az ültetésnél szükséges humusz réteggel különösebb előmunkálatok nélkül biztos sikerrel telepíthetőek. A javasolt növények óriási előnye megfelelő telepítés és talajtakarás esetén, hogy a fölösleges vizet és párásságot magukba szívják, és locsolást – leszámítva az extrém hőséget – nem igényelnek. A beton lábazatú vasrácsos kerítéshez tőzegmoha virágtartókat lehet rögzíteni, melybe bukszus- és örökzöld kecskerágó félék biztosíthatják a második zöld sávot. A harmadik, lombhullató sáv már a magán kertekben kerülne telepítésre. Egyesületünk néhány, a BVE szak kertészeinek segítségével kiválasztott egyedet már telepített a magánterületen a Tulajdonosok segítségével. (Jelenleg vizsgáljuk a kiválasztott növények szárazság tűrő képességeit, és a mostoha talajviszonyok közötti fejlődését.)
3./ A Szent Korona úti gyalogos felüljáró alatti rész megfelelő kialakításánál a következő, különösen fontos szempontokat kell figyelembe venni:
- az első két szakasz helyzete és fekvése a telepítést követően a gyalogos forgalom elől lezárható - avagy megközelíthetőség szempontjából alig igénybe vett - addig a felüljáró alatti terület „igazi” közterület, melynek fejleszthetősége szintén pályázati lehetőségeket kiaknázva még a kerület és a MÁV telepiek előtt áll.
- a gyalogos felüljáró köti össze a Régi MÁV Telepet az Új MÁV Teleppel, az Óvodával, Iskolával, Piaccal, így a telepítésre szánt növény egyedek kiválasztásánál maximálisan figyelembe kell venni a gyermekek speciális igényeit. Mérgező levelű, szárú, és termésű növények tehát nem jöhetnek szóba. Ajánlatos viszont a hármasság elvét itt is figyelembe venni és követni, így futó, kúszó örökzöldekkel befuttatni a falhoz közelebb eső részt. A legmegfelelőbb zöld növényzet kiválasztásánál szintén igénybe kívánjuk venni mind a Főváros, mind a kerület segítségét, de számítunk – és bizton számíthatunk is - neves Közhasznú Egyesületek, Egyetemek, Főiskolák kertész és tájépítő szakembereinek, diákjainak segítségére.
A projekt ütemezése:
2011. év végéig a megvalósításhoz szükséges engedélyek beszerzése, hiánypótlással.
Felelős: MÁV Telep Baráti Körre KHE, Budapest Főváros Polgármesteri Hivatala, Budapest XV. ker. Polgármesteri Hivatala
2012. 01. hó
Felhívások megjelentetése interneten és nyomtatásban. Kapcsolat felvétel a felhívásra visszajelzett szakirányú egyetemekkel főiskolákkal és iskolákkal. Munkaterv elkészítése a programban önkéntesen részt vállaló diákok és tanáraik számára.
Felelős: MÁV Telep Baráti Köre KHE
2012. 02. hó
Helyszíni szemlék, bemutatók, kerekasztal megbeszélések a programban részt vevőkkel. Ötletbörze nap a lehető legjobb megoldások elérése érdekében. Végleges és részletes telepítési megoldások rajzi dokumentációjának elkészítése a programban részt vállaló diákok segítségével.
Felelős: MÁV Telep Baráti Köre KHE, Budapesti Városvédő Egyesület, Budapest XV. kerület Polgármesteri Hivatal, a programban részt vállaló Oktatási Intézmények
2012. 03. hó
A szükséges anyagok megvásárlása, helyszínre szállítása. A szükséges szerelési munkák elvégzése önkéntesek – esetleg közmunkások - bevonásával, a Répszolg KFT felügyeletével és segítségével. Az ültetéshez szükséges talaj előkészítés elvégzése szintén önkéntesekkel, a Répszolg KFT felügyeletével és segítségével.
Amennyiben az időjárás lehetővé teszi, a növények beültetése.
A telepítési terv szerinti növények megvásárlása és helyszínre szállítása, beültetés.
Az ültetésnél sarkalatos kérdés a megfelelő talajnedvesség. Az esetlegesen szükséges locsolási víz biztosítását előzetesen egyeztetett helyről (a közelben lévő tűzcsapról) lehet biztosítani.
Felelős: MÁV Telep Baráti Köre KHE, Budapest XV. kerület Polgármesteri Hivatala, Répszolg Kft.
2012. 04. hó
A telepítés befejezése, dokumentáció készítés, elszámolás.
Programzáró összejövetel a helyszínen, ünnepélyes átadás.
Felelős: MÁV Telep Baráti Köre KHE, Budapest Főváros Polgármesteri Hivatala, Budapest XV. ker. Polgármesteri Hivatala.
Megjegyzések:
A fenti program leírást, ütemezést, előzetes költségvetést Egyesületünk többszörösen egyeztette a Budapesti Városvédő Egyesülettel, a Bp. XV. kerület Polgármesteri Hivatalának Illetékes Vezetőivel és Szakembereivel, valamint a Répszolg Nonprofit Kft. Vezetőjével.
A projektben közreműködő, együttműködő további szervezetek, feladataik leírása:
Budapesti Városvédő Egyesület Környezetvédelmi csoportja: teljes körű segítség nyújtásával.
Budapesten azok a Közhasznú Szervezetek, Egyetemek, Főiskolák, Iskolák: akik a projekt elfogadása után a Budapesti Városvédő Egyesület honlapján megjelentetett felhívásunknak eleget téve - az önkéntesség elveit betartva - részt kívánnak venni a tervezési, szervezési és kivitelezési munkákban.
Budapest Polgármesteri Hivatal Illetékes Szakhatóságai, Illetékes Tanácsnokai: a megvalósításhoz szükséges engedélyezési eljárás formai előírásainak segítése, szaktanács adás, segítség nyújtás. A megvalósítás fázisában segítség nyújtása az előírásoknak megfelelő kivitelezésben, a sikeres átvétel érdekében.
Budapest, XV. ker. Polgármesteri Hivatal Illetékes Szakhatóságai, felügyeleti szervei: a szükséges engedélyezési eljárások segítése, szaktanács adás, segítség nyújtás. A kivitelezésnél a szükséges gépi és kézi munkálatokhoz szükséges engedélyek megadása. (Répszolg részére.)
Répszolg KFT: a kivitelezésnél a szükséges gépi és kézi munkálatokhoz szak munkaerő biztosítása. Gépek, kertészeti eszközök biztosítása. Kedvezményes növényvásárlási lehetőség biztosítása, helyre szállítása a közösen kiválasztott megfelelő növény egyedekből. A szükséges munkálatoknál a közmunkások és önkéntesek szakszerű felügyeletének ellátása az Egyesület önkénteseivel együtt.
FŐKERT Illetékes Szakemberei: szaktanácsadás kedvezményes vásárlási lehetőség biztosításával, a közösen kiválasztott növények helyre szállítása.
Levegő Munkacsoport: légszennyezettségi- egyéb diagnosztizáláshoz szükséges mérések végzése, amennyiben a Főváros Polgármesteri Hivatala ezt szükségesnek és finanszírozhatónak ítéli meg. (A növényzet erősödésével a kezdeti mérési eredmények bázisul szolgálhatnak az eredményesség megítélése szempontjából, így jól ellenőrizhető, hogy a kísérleti zöld fal beváltotta – e a hozzá fűzött reményeket.)
A projekt megvalósításának várható eredményei:
Általános környezeti nevelés az ifjúság és felnőtt lakosság körében. A civil szféra és a polgármesteri hivatalok kapcsolatainak elmélyítése, a közös, jó cél érdekében kifejtett munka együttes öröme. Olyan zöldfelület telepítési, ültetési, gondozási módok elterjesztése, mely eredménnyel veszi fel a harcot a környezetváltozás, meggondolatlan úthálózat fejlesztés és a környezeti szennyezés ellen.
Összeállította: Arlett Annamária
* * *
Szigetelés fillérekből
Energia költségeink 60-70%-át fűtésre fordítjuk, így itt tudjuk a legegyszerűbben a legtöbbet megtakarítani. Régebbi építésű városi lakásainkban a nyílászárók elavultak, rosszul szigetelnek. Fűtési energiánk egy része így könnyedén távozik az ajtókon, ablakokon. A takarékosság legegyszerűbb módja a hatékony szigetelés. Közeleg a fűtési szezon, most még érdemes felújítani elavult nyílászáróinkat. A régi épületekben lakók nagy része sajnos nem engedheti meg magának nyílászárói teljes cseréjét, miközben pont őket érinti leginkább a fűtési költségek drágulása. Az Ökoszolgálat „Szigetelés fillérekből” programja segítségével bárki saját kezűleg leszigetelheti elavult fa nyílászáróit, mellyel akár 15%-kal is csökkentheti fűtésszámláját, jelentősen mérsékelve ezzel a klímaváltozást okozó CO2 kibocsátást. A speciális gép az Ökoszolgálatnál bérelhető és ugyanitt olcsón beszerezhető, az akár 10 évig is tartós szigetelőanyag. Bővebb információ: www.okoszolgalat.hu
Napelemet minden tetőre a hazai kisvállalkozások vezetésével
A Magyar Szolár Szövetség, a Magyar Napenergia Társaság és a MANAP Magyar Napelem Iparági Egyesület fő célkitűzése, hogy országunkban a napelemes rendszerek mind szélesebb körben terjedjenek el, hozzásegítve ezáltal a lakosságot a független és kifogyhatatlan energiaforrások nyújtotta előnyök kihasználásához. Prioritásként fogalmazták meg, hogy elsődlegesen a magyar tulajdonú és hazai munkavállalókat foglalkoztató vállalkozásokat segítik a rendszerek tervezése, telepítése és karbantartása során felmerülő feladatok ellátásában, ezzel is hozzájárulva a belföldi hozzáadott érték növeléséhez és a munkahelyteremtéshez.
Harkálybiztos falburkolást!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) folyamatosan érkeznek bejelentések „harkály-falrombolásokról”. Az akár milliós károkat okozó madarakkal szemben magukra maradhatnak a károsultak. A korábban elvétve előforduló – és első hallásra jelentéktelennek tűnő – természetvédelmi probléma milliós kárt okozhat az új építésű, vagy újonnan szigetelt családi házak és társasházi lakások tulajdonosainak, a madarak ugyanis nem ritkán méteres lyukakat vájnak a burkolatba. A civil szervezet 2009 októberében beadvánnyal fordult a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosához (JNO) egy szakértői bizottság felállításának ötletével. A hivatal idén júliusban érkezett és a hatályos jogszabályokat ismertető válaszából kiderül, hogy a károsultak felelőssége a harkályálló technológiák alkalmazása és a madarak riasztása.
Az MME szerint ugyanakkor a problémát megoldó építészeti megoldás hivatalosan nem létezik. Azok a burkolatok, amelyek elég kemények ahhoz, hogy a harkályok – amelyek csőr és koponyaszerkezete a „kopogtató” életmódhoz specializálódott – ne tudják átütni, vagy elég simák hogy ne tudjanak megkapaszkodni, nagyon drágák. Üveggel, kőlapokkal, betonnal vagy márvánnyal burkolni minden épületet nyilvánvalóan nem járható út. A biológiai védekezés (riasztás) alkalmazott módszereinek hatékonysága ugyancsak megkérdőjelezhető, ráadásul ehhez zöldhatósági engedély is szükséges. A levél kézhezvételét követően az egyesület újabb bejelentést kapott a fővárosból, a Petőfi híd budai hídfője mellől. Ezzel egyre inkább megdőlni látszik az a teória, hogy a harkályok csak a zöldövezeti ingatlanokban tesznek kárt. Ezek a városiasodott madarak bárhol megélnek, ahol néhány fa van, így 15-20 fából álló belvárosi „közparkokban”, vagy a panelépületek között létesített zöld felületeken. Ez utóbbiakban, ahogy a panelszigetelési programok előrehaladnak csak idő kérdése, hogy mikor jelennek meg a harkályok.
Melyik faj legyen 2012 év vadvirága?
Fehér tündérrózsa, Tavaszi hérics, vagy Agárkosbor. Most segíthet eldönteni, melyik faj legyen 2012 -ben az év vadvirága. A szavazás 2011. november 30-án zárul. A jelöltek:
Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba)
Tavirózsaként is ismert évelő, mely a tisztább vizű tavak, holtágak, lassú vízfolyások egyik legszebb és sokak által ismert növénye. Gyökerező hínár, 3 méter vízmélységig találkozhatunk vele. Víz színén úszó levelei (levéllemezei) tenyérnyiek vagy még nagyobbak. Nyáron virágzó faj, sokszirmú, sárga közepű fehér virágai a levelek között, a víz színén lebegnek. Éjszakára a virágok becsukódnak. Természetvédelmi értéke: 5.000 Ft. Termálvizeinkben néhány melegkedvelő tündérrózsafaj mára meghonosodott.
Tavaszi hérics (Adonis vernalis)
A tavasz egyik legszebb vadvirága. Magános, aranysárga, nagy méretű (3–6 cm átm.) virágai sokszirmúak és olykor már március első napjaiban megjelennek. Ilyenkor még szinte földön ülőnek tűnnek, ám később a szár 20–30 cm magasra is nőhet. Levelei összetettek, a levéllemez keskeny-szálas sallangokra osztott.Évelő, mész- és melegkedvelő sztyepnövény. Ma még hazánk legtöbb vidékén találkozhatunk vele, de nagyon megritkult az Alföldön és hiányzik a Ny–DNy-i országrészből. Állományait élőhelyeinek megszűnése, becserjésedése, töveinek kiásása, virágainak gyűjtése veszélyezteti. Természetvédelmi értéke: 2.000 Ft.
Agárkosbor (Anacamptis/Orchis/ morio)
Az egyik legelterjedtebb hazai orchidea. Arasznyi magas virágzó hajtásokat fejlesztő, tőlevélrózsás évelő. Murvalevelei vöröses vagy bíboros színűek, a virágzat laza, rendszerint 5–20 virág alkotja, amelyek színe a hófehértől a sötétbíborig és a zöldesig változhat. A lepellevelek sisakszerűen összeborulnak, hosszirányban kívül és belül egyaránt zöldesen vagy zöldes-ibolyásan erezettek. Sokféle gyeptípusban, legelőkön, kaszálókon, hegyi, homoki, láp- és mocsárréteken, szikes és homokpusztákon, pusztafüves lejtőkön is él. Tőlevelei ősz vége és tél vége között jelennek meg a talajfelszín felett, virágai pedig április végén és májusban nyílnak. Állományait elsősorban a tájhasználat változása: a termőhelyek legeltetésének vagy kaszálásának megszűnése fenyegeti. Természetvédelmi értéke: 10.000 Ft.
Vándor Éva
A szakcsoport kihelyezett csoporttalálkozója 2011. szeptember 24-én, szombaton, a Millenáris Fogadóban megrendezésre kerülő Fenntarthatósági Napon (www.fenntarthatonap.hu) lesz, amely 10-18 óra között látogatható. Vándor Éva, a csoport vezetője egész nap ott lesz és vár minden érdeklődőt a „Mesélő Kukák” pavilonnál.
* * *
Hogyan adósítjuk el a jövő nemzedékeket? A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) elkészítését segítő tudományos háttérkutatások eredményeit ismertették nyilvános konferencia keretében 2011. június 23-án, csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián. Napirendjén az alábbi előadások szerepeltek: Szarka László (MTA): A fenntarthatóság kulcskérdései. A fenntarthatóság humán és társadalmi pillérei Spéder Zsolt: Demográfiai jövőkép – Magyarország demográfiai jövőjét meghatározó tényezők alakulásának áttekintése és értékelése a fenntarthatóság szempontjából Csapó Benő - Nikolov Marianne - Molnár Gyöngyvér: Az oktatás szerepe a nemzeti erőforrások fejlesztésében Keller Tamás - Tóth István György: Az egyének értékszerkezete és a társadalom fenntarthatósága. A fenntarthatóság gazdasági és környezeti pillérei Gál Róbert Iván: Fenntartható életpálya-finanszírozás Kaderják Péter: Energia- és klímapolitika a fenntarthatóság tükrében Pálvölgyi Tamás - Csete Mária: Természeti erőforrások és fenntarthatóság.
A konferencián elhangzott előadások olvashatók lesznek a www.nfft.hu weboldalon.
Vasúti megállók szépültek meg. Az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségi keretéből finanszírozott programban az Önkéntes Központ Alapítvány közvetítésével elnyert pályázati projektben 22 vasútállomás/megálló környékén végeztek önkéntes munkát városvédők, környezetvédők, vasútbarátok. 12 csapat már a tavalyi „Fogadj örökbe egy megállót!” programban is részt vett, azóta folyamatosan gondoskodnak a vasútállomás rendezett környezetéről. Sok helyen ez azt jelenti, hogy a szolgálat nélkül maradt épület nem pusztul el. Porva-Cseszneken és Kapostüskeváron vasúti múzeumot tartanak fenn civilek, az állomási funkciók mellett. Gádoroson és Jászboldogházán kétnapos tereprendezést és állagmegóvó karbantartást végeztek, Gádoroson az oldalrakodót szabadították meg a benőtt növényzettől és javították meg a téglafalat. Mezőtúron a túri fazekasok által készített kaspókban kerültek ki virágok az egyébként is szép műemlék épületre. Kelenföldön peronoszlopokat, Ivacson az esőbeállót szabadítottak meg a falfirkáktól.
Toxikus anyagok a házi porban. Otthonainkban folyamatosan ki vagyunk téve olyan por hatásának, amelyek egészségkárosító és a szervezetünkben felhalmozódó anyagokat tartalmaznak. Különösen veszélyesek a hormonhatású vegyületek, amelyek kis mennyiségben is ártalmasak lehetnek. A műszaki cikkekből, szőnyegekből, függönyökből és bútorokból kijutott égésgátló anyag, a tetraBDE és pentaBDE károsíthatják a hormonrendszert, ezért a használatuk már tilos az EU-ban, a pentaBDE pedig szerepel a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény tiltólistáján is. A veszélyt csökkenthetjük a rendszeres pormentesítéssel, ami különösen fontos, ha kisgyerek is van a lakásban. A sima felületeket is érdemes rendszeresen HEPA szűrős porszívóval porszívózni, ecetes vízzel lemosni. Fontos továbbá, hogy a lakásban ne söprögessünk, mert azzal csak felkavarjuk a port, amit így belélegzünk. A bútorokról és más felületekről pedig ne tollsöprűvel, hanem nedves ruhával távolítsuk el a port.
Mivel foglalkozik a Napsugárzásvédelmi Testület? A Testület célja a társadalom alkalmazkodó képességének erősítése, valamint hogy minél többen ismerjék fel, hogy nincs más lehetőségünk: ha a természetes védelmet elrontottuk, figyeljünk oda a Nap pusztító és éltető erejére. Magyarországon is folyamatosan nő az erős UV sugárzás miatt kialakuló megbetegedések és halálozások száma. Az élet kialakulásának és fennmaradásának a Földön egyik nélkülözhetetlen természeti feltétele az ózonréteg, amely a Napból érkező ultraibolya (UV) sugarakkal szemben védelmet nyújt az élőlényeknek. Az elmúlt évtizedekben ez a védőréteg – egyértelműen az emberi tevékenység következtében – megsérült. Annak ellenére, hogy az ózonkárosító anyagok használatát nemzetközi egyezmény (a Montreáli Jegyzőkönyv, 1986) korlátozza, az előrejelzések szerint még közel 50 évig arra számíthatunk, hogy az UV-sugarak veszélyeztetik egészségünket.
Új világörökségi helyszínek az UNESCO listáján: A jordániai Hold völgye, a kolumbiai „Kávéút" és a Kárpátokban lévő, Szlovákia és Ukrajna határ menti területein fekvő ősbükkös is felkerült több más jelölt mellett az UNESCO Világörökség Listájára 2011-ben. A Kárpátok ősbükköse Szlovákia és Ukrajna területén fekvő, érintetlen állapotban fennmaradt, mérsékelt égövi, 185 km hosszan húzódó erdőség. Az ősbükkösben lombhullató fák (juhar, kőris, szil) különleges példányai fordulnak elő. Az érintetlen terület tökéletes példája annak a komplex ökoszisztémának, amely a mérsékelt égövre oly jellemző. A kolumbiai kávétermelő vidékek a fenntartható és termékeny mezőgazdasági területek kiemelkedő példái. A „Kávéút" hat földművelési területet ölel fel, amelyen belül 18 városközpont található a Nyugati- és Keleti-Kordillerák térségében. A 800-1200 méter magasan fekvő lejtőkön termesztik a világhírű kolumbiai kávét. Vádi Rum, azaz a Hold völgye a jordániai Aqabától 70 km-re északkeleti irányban található, a Rum folyó kiszáradt medrének környéke, a világ egyik legszebb sivatagi tája. A legkülönfélébb színű homokdombok és a legváltozatosabb formájú és méretű sziklaképződmények váltogatják egymást. A beduinok lakta tájon a formákat a rendszertelen, heves esőzések, a finom részleteket a szinte sohasem múló szél munkája alakította ki. Az alsó-szászországi Alfeldben lévő Fagus-műveket Walter Gropius tervezte 1911-ben. A gyár a később világhírűvé vált építész első műve volt, amelyet a modern építészet kulcsépületeként tartanak számon. A gyárban ma is készülnek kaptafák, az egykori raktárban múzeumot alakítottak ki.
Vándor Éva
Kedves Környezetvédő csoport tagok, és kedves Érdeklődők!
A Soroksári Botanikus Kertbe tervezett programunk augusztusban elmarad, mert akkor nem látogatható a Kert. Azonban, most június 26-án van egy érdekes és ingyenes program a Kertben, így nemcsak a Botanikus Kertet lehet megtekinteni, de sok érdekes és értékes programmal lehet gazdagabb, aki kilátogat!
Én ott leszek! Szeretettel várok mindenkit!
Vándor Éva
Szeretettel meghívjuk Önt és családját
Magyar Biokultúra Szövetség
és tagegyesülete
Biokultúra Közép-magyarországi Egyesülete
a Budapesti Corvinus Egyetem és
Soroksár Önkormányzatának
INGYENES RENDEZVÉNYÉRE
2011. június 26-án (vasárnap) 10 órától
PÁL NAPI SOROKSÁRI SOKADALOM
Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem, Kísérleti Üzem és Tangazdaság, Ökológiai Gazdálkodás Ágazat
Péterimajor
Érdekes szakmai előadások
Ökológiai gazdálkodás bemutatása, tájfajták szerepe, vegyszermentes gyomszabályozás és növényvédelem témakörökben
Kulturális programok
Soroksári Férfi Népdalkör, Soroksári Otthon Teátrum,
Soroksári Német Nemzetiségi Táncegyüttes
Biovásár kóstolási lehetőséggel
Kézműves vásár és bemutató
Minden órában körbevezetés a gazdaságban
Mezőgazdasági gépbemutató
Gyerekeknek kézműves sátor, nyuszisimogató, állatetetés
Lehetőség lesz finom bio ebéd vásárlására
* * *
A Környezetvédelmi csoport látogatása Ráckevén
Május 15-én borús reggelre ébredtünk, de ez nem tartotta vissza 10 fős lelkes csapatunkat. Nekivágtunk, hogy megtekintsük Ráckeve nevezetességeit és fő úticélunkat, a Hajómalmot. Első állomásunk a Savoyai kastély volt (érdekesség: a lebontott régi Nemzeti Színház két csillárja itt található), majd a Szerb templom következett. Megtekintettük még a „Fekete Sas” vendéglőt, az Árpád Múzeumot, Patay László Munkácsy- és MS mester-díjas, Érdemes Művész festőművész emlékházát, műtermét, a művész lánya és unokája vezetésével. Patay László seccói díszítik a ráckevei katolikus templomot.
Ráckeve már a rézkor óta lakott település. A honfoglaláskor az egész szigetet Árpád törzse foglalta el, később az Árpád-házi uralkodók kedvenc vadászterülete lett. A szerbek az Al-Duna menti Keve városából menekültek ide a törökök támadása elől. A várost ekkor kezdték el Kis-Kevének nevezni, majd később Rác-keve (rác=szerb) nevet kapta. A gazdag szerbek 1487-ben építették meg azt a Boldogasszony Templomot, amely ma is Ráckeve egyik építészeti különlegessége. A török kiűzésekor, 1684-ben a várost kifosztották, lakossága elmenekült. 1698-ban az egész Csepel-sziget, így Ráckeve is a győztes törökverő Savoyai Jenő birtokává lett. Az új földesúr Ráckevén építette meg kastélyát, annak a neves J. L. Hildebrandtnak a tervei alapján, aki a bécsi Belvedere kastélyt is tervezte. Ez a kastély a világi barokk első magyarországi emléke.
A molnár mesterség volt a Duna mellett élő keviek legfontosabb ipara. A molnár céh megalakulására az 1728-as évben az ekkor összeírt öt malom helyi működése adott lehetőséget. 1914-ben elzárták a ráckevei Kis-Dunát. Ezután a molnárok vontatóhajó segítségével az Öreg-Dunára jártak őrölni. A malmok kikötése, vagyis az Öreg-Dunára vontatása általában tavasszal, József nap után történt. November 30. körül, András napján pedig hazavontatták telelőbe a malmokat a ráckevei molnárok. A 19-20. század fordulóján még minden nagyobb Duna-menti településnél megtaláljuk a hajómalmokat. A jövedelmezőbb és főleg nagyobb energiával működő gőz-, majd villanymeghajtású malmok és az új gépek azonban tönkretették a hajómalmokat. A versenyt új őrlőszerkezetek, szitarendszerek beállításával sem tudják felvenni az ún. „műmalmokkal”. 1962-ben a műemlékként felújított Gyurcsik-féle hajómalom az akkori Ráckevei piac-sétány mellett volt kikötve. 1967-68 telén a völgyhajót megroppantotta a jég, és magával rántotta a házhajót is. Mindkét hajó elsüllyedt. Tavasszal búvárok segítségével átvontatták a túlpartra (a mai szabadstrand területe), ott szétszedték és a Szentendrei Skanzenbe szállították. Lakossági kezdeményezésre, a ráckevei vízimolnárság hagyományainak felélesztésére, „jelképünk volt és lehetne” gondolat mentén éledt fel ismét a ráckeveiek kedve a régi vízimalom újbóli megépítésére. Megalakult a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány és 2007-2010 között megépült a Hajómalom. Kialakítása a megmaradt írásos emlékek, fotók, rajzok alapján történt. Az irányelv az volt, hogy minél jobban közelítse meg a látvány az eredeti hajómalmot, úgy tervezték, hogy ténylegesen lehessen lisztet őrölni, és az megtekinthető legyen, mint egy „üzemlátogatás”. Az őrléshez szükséges energiát immár a villamos hálózatból nyeri a malom. A hajómalom fő támogatója Ráckeve Város Önkormányzata. A megvalósítás során kiemelkedő volt az a városi összefogás, ami a hajómalom létrejöttét lehetővé tette. Ráckevei vállalkozók, kereskedők, iparosok és lakosok segítették a hajómalom építését. Ráckeve város testvérvárosa, Gyergyócsomafalva, a felépítményhez szükséges fenyőfa alapanyagot szolgáltatta. Támogatta a Ráckevei Katolikus Egyház, valamit a Ráckevei Református Egyházközség.
A Hajómalom ismét a piacsétányhoz kikötve áll. Vasárnaponként – amikor mi is mentünk – megtekinthető az őrlési technológia, a búza beöntésétől egészen a lisztig. Csoportunkban lévő háziasszonyok vásároltak is a malom lisztjéből. Nagyon kellemes kirándulásunk volt és délutánra még a Nap is előbújt.
Vándor Éva
Kihelyezett csoport-találkozót tartunk Ráckevén, ahol megtekintjük az eredeti állapotnak megfelelően felépített Hajómalmot. A vasárnap különösen kedvező időpont, mert ezen a napon működés közben – a búza beöntésétől a lisztig – szakvezetéssel tekinthetjük meg a különleges, "muzeális" malmot.
Indulás: május 15., vasárnap 9:35 órakor Közvágóhídról induló HÉV-vel, mely 10:47 -re ér le talákozási pontunkra, Ráckevére. A HÉV állomástól 30-40 perc séta a ráckevei Piac-tér, ahol a Malom áll. Ez a séta alkalmas arra, hogy megcsodáljuk a barokk Savoyai kastélyt, a Fekete Sas vendéglő épületét, a Szerb templomot.
Költségek: HÉV teljes árú menetjegye, Budapest közig. határától 550,- Ft/ fő / út. Akinek nincs pesti bérlete, annak még a pesti szakaszra is jegyet kell váltania (320,- Ft/fő/út). Belépő a Malomba: 500,- Ft/fő egységesen (nincs nyugdíjas kedvezmény és ingyenes jegy).
Visszaindulás: kb. 15 órakor. Felhívom a figyelmet, hogy a HÉV vasárnap óránként közlekedik!
Kedves Érdeklődők!
A május 15-i ráckevei Hajómalom kiránduláshoz csatlakozókat kérem, hogy önállóan szálljanak fel a Közvágódídtól 9:35 -kor induló Ráckevei HÉV-re. Lesz, aki Pesterzsébeten és lesz, aki Soroksáron csatlakozik a csoporthoz, ne várjanak a HÉV állomáson központi szervezésre, a csoportvezető - jómagam - szintén Soroksáron szállok fel a HÉV-re. Ráckevén a HÉV végállomásán találkozunk és együtt indulunk a Duna-partra!
Mindenkit szeretettel várok!
Vándor Éva, csoportvezető
Nem csak csoporttagjainkat, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A márciusban betegség miatt elmaradt előadást pótolják április 11-én, hétfőn 16 órakor: A Környezetvédelmi Civil Műhely 2011-es tervei címmel Arlett Annamária, a Műhely vezetője tart előadást egyesületünk Nagytárgyalójában.
2011. február 8-án, kedden 16 órakor Pesti László tart előadást A Városmajor és a Vérmező érdekességei címmel egyesületünk Nagytárgyalójában.
December 7-én, kedden 16 órakor kötetlen beszélgetés keretében tartanak évbúcsúztatót.
2011. január 11-én, kedden 16 órakor Pesti László tart előadást egyesületünk Nagytárgyalójában Eleségnövények címmel.
November 16-án, kedden 16 órakor „Jelképes növényeink” címmel tart előadást Pesti László egyesületünk Nagytárgyalójában.
Következő találkozójukat október 12-én (kedden) 16 órakor tartják a BVE központjában.
Téma: Hazai növény- és állatfajták; előadó: Pesti László
Következő találkozójukat szeptember 14-én, kedden 16 órakor tartják a BVE központjában.
Téma: Őszi munkák a kiskertekben; előadó: Pesti László
Következő találkozójukat június 15-én, kedden 16 órakor tartják a BVE központjában.
Téma: Kertvédelmi módok. Közterületi emlékművek védelme; előadó: Pesti László
Következő csoporttalálkozójukat május 18-án (kedden) 16 órakor tartják a BVE központjában.
Téma: Nyári munkák a kertben; előadó: Pesti László
Következő csoporttalálkozójukat április 20-án (kedden) 16 órakor tartják a BVE Központjában.
Következő csoporttalálkozójukat 2010. március 23-án (kedden) 16 órakor tartják a BVE Központjában.
Téma: a Kerepesi-sírkert
Előadó: Pesti László.
Következő csoporttalálkozójukat 2010. február 16-án (kedden) 16 órakor tartják a BVE Központjában.
Következő csoportülésüket 2009. december 15-én (kedden) 16 órakor a BVE központjában. Téma: A FÖLD-ŐR Klub Előadó: Molnár Éva, a Klub vezetője.
2010-es évadnyitó összejövetelünket 2010. január 19-én (kedden) 16 órakor tartjuk a BVE központjában. A Károlyi kertről Pesti László, a Főkert munkatársa tart majd előadást.
A megjelentek kapnak egy-egy térképet és rövid történeti leírást a kertről!
Következő csoportülésüket november 10-én (kedden) 16 órakor tartják az egyesület székhelyén.
Következő csoportülésüket október 20-án (kedden) 16 órakor tartják az egyesület székhelyén. Téma: Pesterzsébet önkormányzata a környezetvédelemért, előadó: Nolipa Irma.
FIGYELEM! A Környezetvédelmi csoport Szentendrére tervezett Császárfa túrája elmarad, mivel a császárfákat kivágták!
Várunk minden érdeklődőt szeretettel szeptember 8-án (kedden) 16 órakor Az Orczy-kert és a Ludovika tér története című előadásunkra a BVE székhelyén (1053 Bp, Kossuth Lajos u. 14-16.). Előadónk: Pesti László
Következő csoport találkozójukat június 16-án (kedden) 16 órakor tartják a BVE központjában.
Téma: a Környezetvédelmi Világnap (június 5.)
Július - augusztus hónapokban nem lesz találkozónk!
Szeptemberi találkozónk : Császárfa kirándulás Szentendrére! Időpont: szept. 8-a (kedd) vagy 19-e (szombat)! Kérjük jelentkezzenek augusztus 25-ig és válasszanak időpontot!
A végleges időponttal kapcsolatban pedig kérjük, figyeljék az egyesület honlapját!
Jelentkezni: 06-20-493-9011, vagy ve.vandor.eva@gmail.com
Következő csoportülésüket május 12-én (kedden) 16 órakor tartják a BVE Nagytárgyalójában.
Téma: a máltai játszóterek.
Sajnálattal értesítjük az érdeklődőket, hogy a csoport április 18-ára tervezett kirándulása az alacsony érdeklődés miatt elmarad. Ennek oka, hogy nincs meg a megfelelő csoportlétszám ahhoz, hogy a múzeumok csoportos kedvezményét igénybe tudjuk venni, így a várható egy főre jutó költségek meghaladják a tűréshatárt.
További részleteket a májusi városvédő bulletinben találhtanak majd.
Üdvözlettel: Vándor Éva, csoportvezető
Következő csoportülésüket március 17-én (kedden) 16 órakor tartják az egyesület Nagytárgyalójában. A MÁV-telep helyzetéről tart beszámolót Arlett Annamária.
Következő csoportülésüket február 17. (kedd) 16 órakor tartják, ahol témájuk: a falfirkák.
Emlékfák, emlékkertek.
Papp József botanikus feldolgozta Magyarország védett területeit s ebben a könyvében Napjaink emléke címmel felsorolta a személyekhez vagy eseményekhez fűződő emlékfákat, emlékkerteket. Nevezet könyv 1975-ben jelent meg s így a feljegyzések ezzel az évvel záródnak.
A Budapesti Városvédő Egyesület Környezetvédelmi csoportja a Főváros vonatkozásában elhatározta a gyűjtés folytatását s felkér minden érdeklődőt, akiknek emlékfáról, vagy emlékkertről tudomása van, szíveskedjék a Budapesti Városvédő Egyesülettel közölni: hol, milyen fa, vagy kert kinek, vagy minek az emlékére lett ültetve.
Fáradozásukat megköszönjük.
Az új gyűjtés:
I. KERÜLET
1.Európa – liget.
– Török mogyoró: Amsterdam, Ankara, Bécs, Bonn, Brüsszel,Varsó
Japán cseresznye: Andorra la Vella, Belgrád, San Marino, Reykjavik, Róma, Bern
Montmorency cseresznye: Párizs
Virágos kőris: Berlin, Bukarest, Hága, Szófia.
Fehér kőris: Moszkva
Ezüst hárs: Budapest
Lisztes berkenye: Helszinki, Osló, Vaduz.
Olaj fűz: Monaco
Tulipánfa: Madrid
Juharlevelű platán: London
Piros levelű díszalma: Luxemburg
Teltvirágú díszalma: Lisszabon
Aranyozott levelű zöld juhar: La Valletta
Szeldelt levelű nyír: Stockholm
Fürtös juhar: Koppenhága
Borostyán meggy: Athén.
2.Várlejtő: Tiszafa, atlanti cédrus, perzsa varázsfa: Török temető.
3.Tabán: Kínai díszkörte: Első Magyar Inner Wheel Klub.
4.Tabán: Vérszilva: Magyar-Német barátság.
5.Gellérthegy: Szürke atlaszcédrus: Csapody Vera
II. KERÜLET
1.Kondor u. 6.: Libanoni cédrus: Fedák Sári
2.Bogár u. 25.: Ritkaság gyűjtemény, Mihályfi Ernő
3.Heinrich István út 5. Olimpiai emléktölgy.
VIII. KERÜLET
1.Múzeum kert: Fehérvirágú liliomfa az Egri Érsekségtől.
2.Múzeum kert: Nagylevelű hárs az úttörő őrs emlékére.
3.Múzeum kert: Malonyai oszlopos tuja : Bahái Közösség.
4.József u. 37.: A Műteremház kertje: M. Szűcs Ilona
5.Benyovszky u. 8-10.: Benyovszky Móric emlékkert, G. Németh György.
6.Vajda Péter utcai iskola: Vöröstölgy, Vajda Péter emlékfa.
7.Rezső tér: Nagylevelű hárs: Széchenyi István emlékfa, Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága.
8.Resző tér: Törökmogyoró, 2 db. Virágos Magyarországért emlékfája.
X. KERÜLET
1. Népliget: Hibe tuja: Kemény Henrik
2. Népliget: Szárnyas dió: Dr. Kaszonyi Sándorné.
3. Népliget: Madárcseresznye: A Jóga Tábor Etka fája.
4. Népliget: Libanoni tölgy: A Budapesti Városvédő Egyesület fennállásának 25.
Évfordulójára.
5. Népliget: Libanoni tölgy: a Kisgrafika Barátok Köre fennállásának 50.
Évfordulójára.
6.Népliget: Gyertyán: Fery Antal születésének 100. évfordulójára.
7.Népliget: Szillevelű gumifa: Papp József botanikus.
8.Népliget: Vadcitrom: Raade Károly ültetése az 1930-as éveken.
9.Népliget: Platánfasor az 1890-es évekből. Klenszy Vilmos és Kulcsár Ferenc.
10.Óhegyi Park: Tuja, Usztyinov Dimitrij Fjodorovics.
11.Népliget: Westhof kőris, júdásfa, szivarfa, selyem akác, kínai díszkörte. Ültető: Idegenforgalmi és Informatikai Középiskola, XIV. ker. Gizella út 42-44. / Pappné, Mike Klára
12.Fanyarka: Szemléletváltás az Életért Egyesület. 2008. XI. 15.
XII. KERÜLET
1.Városmajor: Kocsányos Tölgy, Gaál Franciska színésznő hozta Párizsból.
2.Városmajor: Nagylevelű hárs, Magyar Feenc.
3.Norma – lejtő: Bükk, a hajdani Normafa helyén.
4.A Normafa közelében: Tuzson, gyertyán.
5.Budakeszi u.: Greguss mezei szil.
6.Ady Liget: Csapody galagony.
7. Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Jókai Emlékkert, Költő u. 21.
XIII. KERÜLET
Margitsziget: Kocsányos tölgyek, Arany János emlék fái.
XIV. KERÜLET
1.Városliget: Tornyos gyertyán, Dr. Radó Dezső.
2.Városliget: Mocsári ciprus és platánok, József Nádor.
3.Ajtósi Dürer sor 23.: Hárs, Deák Ferenc utolsó nyarát itt töltötte.
4. Keletázsiai Múzeum kertje: Hopp Ferenc.
5.Ráth György Múzeum kertje: Ráth György.
Összeállította: Pesti László
---------------------------------
Papp József: Magyarország védett területei című könyvből, NAPJAINK EMLÉKEI
Ambróczy bükk – Jeli, a korábban Malonya értékes arborétumai alkotójának emlékfája.
Andreánszky Gábor botanikus professzor berkenyefája a Keszthelyi – hegységben, Balatongyörökön.
Aradi vértanuk emlékligeten Rátóton, Vas megyében.
Arany János tölgyei Budapesten, a Margit szigeten.
Attila fája volt Lasztonya mellett, Kámaházán, Zala megyében.
Árpádemlék Pusztaszeren. Köveinek fugáiban az Alföldön ritka páfránnyal.
Baich Mihály emlékére, az általa létesített arborétum, Szelestyén.
Batthyány Lajos emlékfája, nagy vérbükk Ikerváron, Vas megyében.
Batthyány Ödön emléke a körmendi arborétum Vas megyében.
Beethoven emlékfa helyén van ma szobra Martonvásáron, az egykori Brunszvik parkban.
Berecz Péter ornitológus, a Szeged környéki madárvilág kutatója.
Berzsenyi Dániel emlékfái Niklán, Somogy megyében.
Bezerédy György, a zsennyei arborétum alapítója.
Béri Balog Ádám fája volt Szekszárd mellett a Csatári patak mentén.
Bolza Pál, a Szarvasi arborétum alapítója.
Borbás Vince botanikus professzor, szakíró, a magyar flóra kutatója.
Boros Ádám botanikus, mohász, a magyar flóra kutatója.
Brunszvik Antal a martonvásári Arborétum alapítója.
Chernel István ornitológus emlékét őrzi Agárdon Chernel madárvárta,Kőszegen a Chernel emlékkert.
Csapodi Vera botanikus, festőművész nevét viseli a Gyulajon élő sok szép krokusz, valamint egy új növény Abaligeten.
Csokonai Vitéz Mihály emlékfái Kisasszondon, Pósteleken.
Csörgei Titusz ornitológus emlékmúzeuma Ábrahámhegyen.
Cziráky Béla, a dénesfai Arborétum alapítója.
Deák Ferenc, a „Haza Bölcse” emlékfái Pesten a Városliget mellett, kehidán, Nyírlakon, Pusztaszentlászlón, Zalabéren.
Dembinszky Henrik 48-as Tábornok emlékfái Kápolnán.
Dégen Árpád botanikus rhodológus nevét viseli a Csepel sziget új növénye, s a Vértes berkenyefája.
Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály az első magyar nyelvű füvészkönyv íróinak szobra őrzi emléküket a Debreceni Nagyerdőben.
Dobozi Mihály emlékfái Pilismarót, Basaharc rétjén.
Dréta Apát a Zirci Arborétum alapítója a Bakonyban.
Eötvös Lóránd neves fizikus professzor a Szinpertin feltárt új cseppkőbarlang kutatója.
Erdődy Ferenc a Vépi Arborétum Alapítója.
Erkel Ferenc a nagy zeneköltő emlékfája Gyulán található.
Fekete István neves szakíró, az állatok nagy barátja.
Fessler Ignác a biblia első magyar fordítójának emlékfája volt Máriabesnyőn, Gödöllő mellett.
Festetics György a Georgikon alapítójának emlékműve van Keszthelyen.
Folly Gyula a Badacsonyörsi értékes Arborétum létesítője.
Földváry Miksa erdészeti szakíró, a természetvédelem harcosa.
Gárdonyi Géza emlékkert és múzeum van Agárdon, a Velencei tó partján.
Greguss Pál botanikus professzor, szakíró Budakeszin új növény névadója.
Hadik Béla a Tornanádaskai Arborétum alapítója.
Heisler Generális fája Lovasberényben volt, egészen 1950-ig, amikor orozva kivágták.
Helikoni emlékfák Keszthelyen. A 20 fa egy része már a nemtörődömség áldozata lett.
Herman Ottó zoológus, polihisztor a természetvédelem apostola.
Emlékszobra Budapesten a Múzeum kertben és Keszthelyen a Helikonligetben van.
Jámbor Vilmos kertművész, Vácrátót értékes kertjének létesítője.
Jávorka Sándor kiváló botanikus, a magyar flóra leírója, emlékét őrzi több növény neve a Bükkben, a Sátorhegységben.
Jókai Mór emlékfái voltak Siklóson és Sümegen.
József Nádor a Margit Sziget felfedezője, az Alcsúti Arborétum létesítője.
Juhász Gyula költő emléktölgye él Makón.
Jurányi Lajos botanika professzor hársa él a Zirci Arborétumban.
Kaán Károly erdészeti szakíró emlékligete van Szegeden a Rivőerdőn. A Bányabükkben a Kaán forrás őrzi emlékét.
Kazinczy Ferenc emlékfái élnek Széphalmon, Pannonhalmán.
Kisfaludy Sándor emléktölgye él Sümegen a Szőlőhegyen.
Kiss Ferenc erdészeti szakíró, emlékligete van Szegeden, a Rivőerdőn.
Kitaibel Pál neves növény-tudós, botanikai értékeink első feltárója. Emlékét őrzi Dombóváron egy hársfasor, a Botanikus kertben egy szobor.
Kittenberger Kálmán zoológus szakíró, Afrika kutató. Emlékoszlopa áll a veszprémi Róla elnevezett állatkert előtt.
Kont, a „kemény” vitéz emlékfája Héderváron van, Mosonban.
Kossuth lajos emlékfái vannak Ikerváron, Nyáregyházán, Zalabéren, és egy idős szőlőtő őrzi emlékét Nyíregyházán.
Kovács József Erdőtelek értékes Arborétumának alapítója.
Lendl Adolf zoológus , a budapesti állatkert első igazgatójának emléke.
Leonov Alekszej űrhajós Balatonfüreden hársfát ültetett.
Lóczy Lajos geofizikus professzor a Balaton természeti viszonyainak feltárója, emlékműve Balatonarácson.
Madách Imre emlékfája egy idős hárs Csesztván, a Cserhátban.
Magyar Gyula növénynemesítő, a Kertészeti Egyetem arborétumának fejlesztője.Kiváló növényei vannak Kámonban, Szarvason, Szigligeten.
Mátyás király emlékfái egy-egy idős tölgy Kismaroson, Tiszaigaron, a diósgyőri Kékmezőn, Mátyás kút Telkibányán.
Micsurin kert Szarvason, az ország legnagyobb télizöld tölgy fájával.
Mikszáth Kálmán emlékfái Mohorán (Cserhát) és Szlovéniában.
Móczár László zoológus professzor, szakíró, tudományos kuató.
Móra Ferenc író emlékfája egy idős fehér nyár Csengelén, Szeged mellett.
Móricz Zsigmond az író kedvelt diófája Leányfalun van.
Patkó Bandi fája idős tölgy Középrigócon, Barcs mellett.
Petőfi Sándor emlékfái Dömsödön, Nagyaron, Dunavecsén, Farkasgyepün,
Iharkuton, Kiskőrösön, Mezőberényben, stb. találhatóak.
Porpáczi Aladár akadémikusról elnevezett babérmeggy változat él Fertődön.
Quasimodo Salvatore olasz író Balatonfüreden ültetett hársfát.
Rákóczi emlékfák: Akarattyán,Galgahévizen, Jászberényben, Ménfőcsanakon, Nagykőrösön, Nógrádon, Ordason, Romhányban, Süttőn, stb. találhatóak.
Rabindranath Tagore, India híres költője hársfát ültetett Balatonfüreden.
Raede Károly kertészeti szakíró a Kertészeti Egyetem Arborétumának alapítója.
Rédl Dezső botanikus szakíró – a Bakony kutatója – a róla elnevezett növények a Bakonyban élnek.
Rózsa Sándor fehér nyár fája áll Szeged mellett az Ásotthalmi Erdőben.
Saághy István szakíró a Kámoni Arborétum létesítője.
Schenk Jakab ornitológus szakíró, természeti értékeink védelmezője.
Simonkai Lajos neves botanikusról elnevezett berkenyefaj él a Vértesben.
Szegedi Róza, Kisfaludi Sándorné három jegenyefája él Badacsonylábdihegyen.
Széchenyi Ferenc emlékfája idős hárs Sopronhorpácson.
Tessedik Sámuel, a gazdasági elmaradottság ellen küzdők élharcosa, akácfájának maradványa van Szarvason.
Tuzson János botanika professzorról elnevezett gyertyánfa él Budán.
Vajda János költő szobra Válon, emléktölgye Vadászvölgyben van.
Vas Gereben író emléktölgyei Tamási mellett voltak.
Vásárhelyi István zoológus, szakíró Bükk-kutató emléke él Lillafüreden.
Vigyázó Sándor a Vácrátóti Arborétum alapítója.
Vörösmarty Mihály emlékhársa Pincehelyen él.
Xantus János az első pesti Állatkert létesítője, szobra az Állatkertben található.
Zrinyi Miklós hársfája Homokkomárom mellett a Zsigárdi erdőben élt 1950-ig.
Összeállította: Pesti László
Következő, évbúcsúztató találkozójukat december 16-án (kedden) 16 órakor tartják az egyesületben. 2009. évi első találkozójuk időpontjáról és témájáról is itt döntenek, ezért kérik, figyeljék az egyesület weblapját januári programjukkal kapcsolatban!
November 11-én (kedden) 16 órakor találkoznak az egyesületben; e havi témájuk: A környezettudatos vásárló.
Jeles napok: november 8. A városok világnapja,
november 27. Nemzetközi "ne vásárolj semmit" nap.
Következő találkozójuk október 21-én (kedden) 16 órakor lesz a BVE központjában. A „Fenntarthatóság az építészetben” címmel tart előadást Tétényi Éva építész, Egyesületünk titkára.
Következő találkozójuk szeptember 9-én (kedden) 16 órakor lesz a BVE központjában.
Június 10-én (kedden) 16 órakor találkozunk a BVE-ben, csoporttalálkozónk témája a Környezetvédelmi Világnaphoz kapcsolódik. E havi témánk: Hulladékból Termék.
A Föld Napja megünneplésének alkalmából találkozunk április 19-én (szombaton) 10 órakor a Népligetben, a Planetáriumnál és sétát teszünk Pesti László vezetésével a parkban.
2008. március 11-én (kedden) 16 órakor szeretettel várjuk mindazokat az érdeklődőket, akik egyetértenek a csoport alább vázolt munkatervével!
(kedden) szeretettel várjuk mindazokat az érdeklődőket, akik egyetértenek a csoport alább vázolt munkatervével!
Az újra-szerveződő Környezetvédelmi Csoport munkaterve:
Manapság a hatékony környezetvédelmi munka (természeti, társadalmi), eredményességét a környezettudatos gondolkodás határozza meg.
Feladat: a környezeti tudatosságra való figyelemirányítás.
- „Közös jövőnk a fenntartható fejlődés” mottó alapján a fenntarthatóság fogalmának Egyesületi munkára való értelmezése, ennek konkrét feladatainak meghatározása.
- Helyi tagcsoportok környezetvédelmi képviselőjével együtt: kapcsolatfelvétel a civil-szervezetekkel, iskolákkal, olyan csoportokkal, amelynek révén a környezettudatos gondolkodáshoz szükséges információk átadhatók. Az együtt-gondolkodás kincsesbánya!
- Kerületi, helyi iskolákban a Helytörténeti Gyűjtemények vezetőivel vetélkedők szervezése, a helyi értékek (műemlékek, műtárgyak, neves személyiségek, településtörténeti adatok, helyi szakmák, utca nevek, családtörténet, stb.) megismertetése céljából, hogy azokat magukénak érezzék, óvják, védjék és ezt adják át környezetüknek, családban, baráti körben.
- Iskolákban a „Példa erejét” kihasználva ismertetni a Világörökség magyar helyszíneit, valamint az Europa Nostra díjazottakat.
- Bemutatkozni, bemutatni elképzeléseinket a civil szervezeteknek, valamint a fenti programot oda is elvinni. Ezen alkalmakkor az Egyesület kiadványait népszerűsíteni, elvinni.
- Az Egyesület „Tematikus hónapok” rendezvényein a kapcsolatépítés, erősítés érdekében csoportunk jelen lesz. Különösen érdekes ez a nyári hónapokra jelzett: „kapcsolatépítés vidéki tagcsoportokkal” eseményein.
- Munkánkról, eredményeinkről (kudarcainkról) az Értesítőben rendszeresen beszámolunk.
Meglehet, hogy ez a munka nem látványos, az is lehet, hogy kézzel fogható eredménye csak később jelentkezik, nehézségekbe ütközik, de hosszú távon ez az egyetlen járható út még meglévő értékeink megmentésére, ha minél többen fognak környezettudatosan gondolkodni lakóhelyük és országunk értékeiről. Várom azokat, akik nem riadnak vissza a fentiektől, divatosan szólva a „kihívásoktól”! KALANDRA FEL!
Vándor Éva, a Környezetvédő csoport vezetője
vandor.eva@t-online.hu
2007. november 15-én 16 órakor tartja összejövetelét az egyesület székhelyén
|